Több önkormányzat, kevesebb pártpolitika
– Több önkormányzat, kevesebb pártpolitika. Egyre többet hallani ezt öntől. Mi a baj a pártpolitikával, és mit kell érteni azon, hogy ehelyett több önkormányzatra van szükség?
– Aki önkormányzatban dolgozik, érzékeli azt az önellentmondást, hogy amíg helyben problémákat kell megoldani, minden nap működési, fejlesztési kérdésekre kell megoldást találni, addig a pártpolitikában kialakult szekértáborok küzdelme nehezíti ezt a munkát. Az állandó ellenkezés, illetve az, hogy még a jó javaslatokat sem fogadjuk el egymástól csak azért, mert azt a másik kezdeményezte, működésképtelenné tudja tenni az önkormányzatokat. Ennek kellene elébe menni, és el kellene dönteni, miként tudunk együttműködni. Nagyon nem tetszik, amikor önkormányzati fórumokon „O1G-zünk”, vagy „Apró–Dobrev-klánozunk”, mert ennek nincs köze a kerületnek fontos ügyekhez. Az önkormányzatnak a helyi utak állapotával, az oktatási vagy a szociális intézményekkel kell foglalkoznia, illetve a kerületi fejlesztésekkel. Az is fontos ugyanakkor, hogy a demokrácia egyik alapfogalma az önrendelkezés, és ennek a legkézzelfoghatóbb jele az életünkben az önkormányzatiság. Amikor tehát azt mondom, hogy több önkormányzat, kevesebb pártpolitika, erre kívánok utalni. Nincs annyi megoldás az egyes problémákra, mint ahány párt. Ezért is lenne jó, ha sikerülne kialakítanunk azt a szempontrendszert, amely alapján együtt tudunk működni a feladataink elvégzésében, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányozza, irányítja a kerületet.
– Az ellenzék szerint ön sem keresi a pártok feletti együttműködés lehetőségét. Igaz ez?
– Ezt valóban sokszor megkapom tőlük, de szerintem ez nem igaz. Amikor megnyertem az előző választást, az a helyzet alakult ki első körben, hogy a frakciónk kisebbségben lett volna a képviselő-testületben. Ekkor azt mondtam, együttműködésre vagyunk ítélve, a működést tesszük kockára, ha nem találjuk meg a közös hangot. Ennek megfelelően minden képviselőnek felajánlottam az együttműködési lehetőséget. Az ellenzéki képviselők egyik része élt ezzel, a másik fele pedig megsértődött. Ezáltal jött létre az a többség, amellyel most rendelkezünk és dolgozunk. A döntéseket meghozó képviselő-testületi többség összetétele tehát változhat, de annak nem kéne változnia, hogy mindannyian a kerületért tesszük a dolgunkat.
– A koronavírus-járvány idején alá is írt az ellenzékkel erről egy preambulumot. Ez sikeres lett?
– Valóban, akkoriban minden frakciót meghívtam az asztalhoz egyeztetésre, egy párt nem volt erre hajlandó, a Momentum. A többiek aláírták ezt az együttműködési szándéknyilatkozatot, de egy idő után a többi ellenzéki partner is kihátrált. Az együttműködést azonban most is fontosnak tartom, úgyhogy vannak tétova lépéseim ebbe az irányba.
– Mik ezek, miben tudtak együttműködni az ellenzékkel?
– Ilyen ügy például a Sörház utca és az Ibrik utca körüli terület, vagyis a Borhegy rendezésének kérdése. Sikerült egyetértenünk és kompromisszumot kötnünk abban, hogy az egykori Haggenmacher Sörgyár itteni területén ne legyen olyan tevékenység, ami zajos, ami nagy forgalommal jár. Eközben pedig próbáljuk meg azokat a fejlesztési lehetőségeket biztosítani a szabályozásunk keretén belül, ami a térségben élőknek elfogadható. Hasonló konszenzus született abban is, hogy az állami fenntartású iskoláink fejlesztésére biztosítsunk kerületi forrásból 100 millió forintot. Ezzel pedig javítsuk a saját gyerekeink tanulási lehetőségeit, körülményeit, segítsük a pedagógusaink munkáját. Megegyezésben döntöttünk a Duna-part egyik szárazulatáról is, amelynek egy részét megpróbáljuk a kerület kezelésébe vonni, hogy itt fásítással hozzunk létre egy mindenki számára élvezhető zöldterületet.
– Ehhez képest elég parázs viták szoktak lenni a testületi üléseken. Sok esetben nem tapasztalható ez a konstruktivitás.
– Sajnos vannak bőven negatív példák is. A költségvetés legutóbbi vitájában például többen is azt hangoztatták az ellenzék részéről, milyen szörnyűség, hogy nem fogadtuk be javaslataikat. Ehhez képest korábban volt olyan költségvetés, amelyről azt a kérdést tettem fel a testületi ülésen, hogy ha befogadom az ellenzék összes módosító javaslatát, megszavazzák-e az előterjesztést. Szünetet kértek, hogy megbeszéljék a javaslatomat, majd ezt követően kijelentették, hogy a büdzsét nem szavazzák meg ebben az esetben sem. Ezek teljességgel érthetetlen dolgok. Ennek ellenére hiszem, hogy el kell felejteni ezeket a negatívumokat, a korábbi sérelmeket, és együtt kell dolgozni tovább Budafok-Tétényért.
– Az ellenzék a költségvetés kapcsán is sok esetben azt veti az önkormányzat szemére, hogy nem végez el olyan feladatokat, amelyek a főváros hatáskörébe tartoznak. Mennyi munkát kellett elvégeznie az önkormányzatnak a Karácsony Gergely által vezetett fővárosi önkormányzat helyett?
– Valóban groteszk, hogy akik a hatalmat gyakorolják a fővárosban, itt kérnek pénzt a főváros feladatainak elvégzésére, ahelyett, hogy Karácsonyéknál lobbiznának. Miközben minden közlekedéstechnikai feladat a fővárosé, mi tizenkét gyalogátkelőhelyet létesítettünk például helyettük. A korszerű gyalogátkelők létrehozása pedig nem kis összeg, darabonként több tíz millió forintba kerül, amit általában a Részvételi Költségvetésből fedezünk a lakosok igényei alapján, vagyis azért, mert ezt szerették volna a kerületi emberek. De számos más feladatot is kénytelenek voltunk ellátni a főváros helyett, a fővárosi kezelésű Nagytétényi úti vagy Kastélypark melletti fűkaszálástól kezdve a csapadékvíz-elveztő csatorna kitisztításáig. Ha az utóbbi nem működik megfelelően, az akár emberek életét is veszélyeztetheti. De ilyen az árvízvédelem a Horgásztelepen, amelyhez mobilgátat igényeltünk a fővárostól. Jellemző, hogy erre az egyik ellenzéki képviselő azt mondta, fizessék ki a helyiek, hiszen az árvízvédelem biztosításával megnő az ingatlanuk értéke.
– Mit mondanak a fővárosnál, miért nem végzik el ezeket a nagyon fontos feladatokat?
– A főváros mindig azt állítja, amikor erről kérdezzük az illetékeseket, hogy nincs forrásuk, mert elvonta a bevételeiket a „gonosz állam”, például a gépjárműadók egy részét. Azt viszont elfelejtik megemlíteni, hogy rekordmennyiségű, közel 300 milliárd forintnyi iparűzésiadó-bevétele volt a fővárosnak, miközben szolidárisnak kell lenni a nehezebb helyzetben lévő településekkel. Sajnos tehát itt is megjelennek a pártpolitikai szócsaták, ami a működést veszélyezteti.
– Ha hátrébb kell lépnie a pártpolitikának, ki lépjen a helyébe?
– Budafok-Tétényben hála istennek nagyon erős civil élet zajlik. Több mint százéves civil szervezetek vannak a kerületben. Szerintem logikus, hogy feléjük kell nyitnunk, és a véleményüket, javaslataikat be kell építenünk a döntéseinkbe, a helyi politikába. A Fidesznél – amelynek én vagyok a helyi vezetője – az a szokás, hogy az országos politika jóváhagyásával ugyan, de a helyiek jelölik ki azt a csapatot, amely a kerületi képviselő-testületben vagy a szakbizottságokban dolgozik. Arra fogok törekedni, hogy a civil szervezeteinkből is bevonjak ebbe a munkába embereket. Megpróbálom meggyőzni őket arról, hogy jó érzés, ha sikerül valamit elérni a kerületiek érdekében, és ez sok mindenért kárpótolja az embert.
– Visszatérve a fővárosra, azért vannak olyan fejlesztések, karbantartások is, amiket elvégeztek. Kicserélték például a vízvezetéket a 6-os főúton, átadták a forgalomnak a körforgalmat a Tóth József utca aljánál. Igaz, mindkettőt olyan késéssel, hogy a kialakult közlekedési káosz miatt Tüttő Kata főpolgármester-helyettes kénytelen volt bocsánatot kérni. Elfogadta a bocsánatkérést?
– Igen, hiszen Tüttő Kata az olyan fővárosi politikusok egyike, akivel legalább együtt lehet működni. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ezekkel a beruházásokkal minden rendben volt, sőt! A 6-os út felbontása nagyon nehéz helyzeteket teremtett, főleg úgy, hogy mindez párhuzamosan zajlott a körforgalom építésével. Ennek eredményeként a három észak-déli útvonalból, ami átmegy a kerületen (6-os út, Nagytétényi út, 7-es út), kettő nagyon korlátozottan volt csak használható, és ez nagy dugókat okozott. Sajnos eközben sokszor elhangzott az a be nem tartott ígéret is, hogy végre befejezik ezeket a beruházásokat. De örülnünk kell minden fejlesztésnek, ami megvalósult a kerületben, és köszönettel tartozunk a fővárosi önkormányzat azon munkatársainak, akik legalább ezen dolgoztak. Úgy gondolom, hogy ha partnerként kezelnének bennünket, ha több tiszteletet kaptunk volna tőlük, akkor ez sokkal jobban is sikerülhetett volna.
– Mik azok a legfontosabb fejlesztések, kezdeményezések, amelyek az önkormányzat jóvoltából valósulhattak meg az elmúlt évben a kerületben? Kiemelne néhányat ezek közül?
– Valóban nehéz lenne mindet felsorolni, ráadásul elég vegyes is a kép ilyen tekintetben, hiszen nemcsak műszaki típusú fejlesztéseink voltak, hanem nagyon sok olyan is, ami a humán ágazatot érinti. Említettem már a Közösségre Kapcsolva elnevezésű Részvételi Költségvetésünket, ami azért is fontos, mert toronymagasan vezetjük azt a rangsort, amely arról szól, hogy melyik településen vagy városrészben mennyi forrás elköltéséről dönthet közvetlenül a helyi lakosság. Nálunk ez nagyjából 350 millió forint éves szinten. Ebből a gyalogátkelőhelyek mellett számos projekt valósulhatott meg a lakosok javaslatai alapján például a felelős állattartás érdekében is, támogattuk a HEROSZ Állatotthont, vagy a macskaivartalanítási akció folytatását. Eközben játszóterek, közösségi terek is létrejöhettek, megújulhattak ebből a pénzből. De más kerületi forrásból támogattuk a kerületi védőnőket, a helyi iskolai, óvodai, bölcsődei dolgozók pedig többletjavadalmazásban részesültek. Sok közösségi akciónk is volt, amelyekkel élhetőbbé kívántuk tenni Budafok-Tétényt: virágokat osztottunk, hogy a lakosok ezzel tegyék szebbé a környezetet, a kormány támogatásával notebookokat kaptak az erre pályázó iskolások, a zöldprogramjaink révén ágdarálással, esővíztároló, komposztláda és zöldzsák osztásával segítettük elő a környezetkímélő kertgondozást. A karácsony előtti időszakban pedig burgonya-, fenyőfa- és ételosztással is segítettük a helyi lakosságot.
– Melyek voltak a legfontosabb műszaki típusú fejlesztések?
– Ezekből is sok megvalósulhatott. Az intézményeinkben elkezdtük az áttérést például a megújulóenergia-felhasználásra: hőszivattyúkat, napelemes rendszereket telepítettünk, LED-csereprogramot hajtottunk végre, és ezzel jelentősen tudtuk csökkenteni a rezsit. Mindenki láthatja azt is, hogy a sportpályáinkon is nagymértékben javultak a feltételek. Nemcsak a BMTE sporttelepén voltak fejlesztések, hanem a budatétényi Vitéz Pokorny Endre Sporttelepen és a Nagytétényi Kohász Sportegyesületnél is megújultak az öltözőépületek. Az uszodánkban működik állami támogatással az Úszó Nemzet Program.
– Korábban már beszélt arról, hogy az ön konszenzussal elfogadott javaslatára 100 millió forintos fejlesztési keretösszegre pályázhattak a kerületi iskolák. Megszületett a döntés a képviselő-testületben ennek az elosztásáról is. Mik valósulhatnak meg ebből a keretből?
– Minden iskola az alapítványain, egyesületein keresztül, a szülőkkel egyeztetve arra pályázhatott, amire náluk a legnagyobb szükség van. Ezek persze nem nagy dolgok, de segítenek abban, hogy a pedagógusok és a diákok is jobban érezhessék magukat az intézményekben. Nagyon sokrétű, hogy mire költik majd a pénzt az iskolák. Van, ahol a festésre, parkettacserére, nyílászárók korszerűsítésére, padokra, bútorokra, digitális oktatási eszközökre, oktatási segédeszközökre fordítják a támogatást, de felújítanak belőle tornatermet, sportpályát is. Jó szívvel adtuk a támogatást, és az iskolák örülnek is neki, miközben ennek látható eredménye is lesz. Ez szerintem olyan gyakorlat, amit folytatni kell, ha szükség lesz rá.
– Egy városrész fejlődéséhez nagyon fontos, hogy jól érezzék magukat a helyi cégek, vállalkozók is. Hogyan tudják támogatni a kerületi vállalkozásokat?
– Természetesen róluk sem feledkeztünk meg. Nemrég döntöttünk arról a képviselő-testületben, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével energiatakarékossági fejlesztési támogatásra pályázhatnak az önkormányzatnál a helyi vállalkozók, erre 50 millió forintos keretösszeget különítettünk el a költségvetésből.
– Nemrég bővítették a szociális támogatásban részesülők körét is a kerületben. Hogyan módosult a szociális támogatások rendszere?
– A változás lényege az, hogy a szociális rendeletünkben a jövőben nem lesz hátrányos megkülönböztetés az egyedül élők és az egyedülállók között, vagyis magasabb havi jövedelemmel is hozzá lehet jutni rendszeres szociális támogatáshoz. Igyekszünk tehát mindenkinek segítséget nyújtani valamilyen módon, ebben pedig mindig az a vezérlőcsillag, hogy az itt élők mit szeretnének. Sokan költöznek be mostanában a kerületünkbe, őket is szeretném arra buzdítani, hogy kapcsolódjanak be a közösségi munkánkba, ismerjék meg a kerületi közösségi élet, a helyi civil szféra sokszínűségét. Nemcsak azért, mert nálunk bele is szólhatnak a döntésekbe, hanem azért is, mert ez egy jó közösség.
– Jövőre önkormányzati választás lesz. Ön lesz a kormányoldal polgármesterjelöltje a kerületben?
– Mindenképpen pályázok erre a pozícióra, bár még nincs hivatalos döntés. A Fidesznél olyan rendszer működik, hogy először a helyi pártszervezet dönt a polgármesterjelöltről, és ha ezt országosan is jóváhagyják, a polgármesterjelölt építi fel a csapatát. A csapatépítésnél én mindenképpen figyelembe szeretném venni a jelöltek tapasztalatát, és azt is, mennyire értenek a szakmájukhoz. Ugyanakkor szeretnék fiatalokat is bevonni, és olyan közismert embereket, akiket szeret a kerületi közösség. Nem fogok félni attól, hogy olyan embereket is felkérjek képviselőjelöltnek, akik nem feltétlenül a Fideszhez kötődnek, de Budafok-Tétényhez igen, sokan ismerik őket és megbíznak bennük.
– Az önkormányzati választással egy időben európai parlamenti választás is lesz. Többek között erre vonatkoznak a nemzeti konzultáció kérdései. Csak a választási kampányról szól ez, vagy más miatt is fontos?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy töltsük ki ezt a kérdőívet, és nem csak a választás miatt. Olyan létfontosságú dolgokról kérdezik az embereket, mint hogy legyenek-e migránsgettók hazánkban. Az biztos, hogy Budafok-Tétényben nem lesz ilyen, amíg én vagyok a polgármester. Akárhogyan is alakulnak a választások, mindent el fogok követni ez ellen. A konzultációban megkérdezik továbbá, hogy maradjon-e a kamatstop, a rezsitámogatás, hogy az óvodáinkban, iskoláinkban szeretnénk-e drag queeneket (nőnek öltözött és akként viselkedő LMBTQ-aktivista férfiakat) látni, beengedjük-e kontrollálatlanul a genderpropagandát, hogy azok a multik, amelyek az ukrán háborúból extraprofitot produkálnak, fizessenek-e pluszadókat, és hogy egyáltalán szeretnénk-e a mielőbbi békét, illetve Ukrajna felkészült-e már az uniós csatlakozásra. Ezek valós problémák, ne hagyjuk ki, hogy kinyilvánítsuk róluk a véleményünket!
– Önnek hogyan telik az advent, a karácsony, és mit kíván a kerületieknek a jövő évre?
– A polgármestereknek nem az elcsendesedésről, az ünnepi készülődésről szól általában az advent, hanem ilyenkor is a munkáról, viccesen azt is mondhatnám, hogy nagyjából félálomban csúszunk be szenteste a karácsonyfa alá. A családunk persze segít abban, hogy az ünnep meghitt legyen, ezt én szokás szerint a gyerekeimmel és az unokáimmal fogom tölteni. Idén nagy esemény is lesz, az egyik lányom bemutatja a vőlegényét és annak édesanyját, akik kolumbiaiak. Nagyon várom ezeket a nyugodtabb napokat. Azt kívánom minden kerületinek, minden magyarnak is, hogy legyen hasonlóképpen nyugodt, meghitt, békés, áldott karácsonya, és az új esztendőben is csak jó várjon ránk.
Haraszti Gyula